Főoldal / Folttisztítas / Tisztítószer kisokos háziasszonyoknak

Tisztítószer kisokos háziasszonyoknak

Bele sem gondolunk, mennyi vegyszert használunk a konyhában, a fürdőszobában és annak milyen élettani hatásai vannak. Pedig mindenki tanult valamennyi kémiát, de mégsem ilyen szemmel olvassuk át a flakonokat, leginkább azt figyeljük, hogy „extra erős tisztítást, tartós csillogást, vagy hosszan tartó friss illatot” ígér a kiválasztott termék.   A vécétisztító, a mosogatószer, a rozsdaoldó és a penészölő stb. hatása mind a kémián alapszik. Használatuk ma már biztonságos, de mégsem árt, ha elolvassuk a használati utasítást, hiszen egyes anyagok keverékének kémiai reakciója veszélyes lehet. Minél erősebb vegyszerrel van dolgod, annál jobban figyelj a helyes használatra.

Kémiatanárunk egyetlen üzenettel engedte el a lányokat az iskolapadból, hogy ha mást nem is jegyeztek meg tanulmányaik során, azt álmukból is felkeltve tudják, hogy:
„Ha a savas anyagokat lúgos anyagokkal (például hipó) keverjük, mérgező klórgáz szabadul fel, ami halált is okozhat! Tehát a háztartási sósavat és a hipót semmiféleképpen sem szabad összekeverni!”

Persze nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele melyik tisztítószer mit is tartalmaz, ezért kategóriánként összeszedtük, a savas, lúgos és semleges kémhatású vegyszereket amikkel a háztartásban talalkozhatunk.

Savas tisztítószerek

Savas kémhatású anyagokkal a konyhaszekrényben is előfordulnak, ilyen például a citrom, az ecet, a gyümölcslé, a szóda vagy a kóla is. A durva vegyszerek közül pedig idetartozik többek között a hidrogén-peroxid és a sósav.

A klórmentes fehérítő- és fertőtlenítőszerek hatóanyaga a hidrogén-peroxid, ez nem véletlenül cseng ismerősen, hiszen a fodrászatban is találkozhatunk vele, ha szőkíttetjük a hajunkat. A Hyperol tablettában is ez a jellegzetes szagú anyag van. Nagyon reakcióképes, agresszív anyag, ezért jó fehérítő- és fertőtlenítőszer a hidrogén-peroxid.

A háztartási sósav színtelen, szúrós szagú gáz, vízzel elegyedik, valójában a hidrogén-klorid gáz vizes oldata. Többek között csempék, vécék és mosdókagylók tisztításához használhatjuk például vízkő oldásra, fertőtlenítésre kiváló. A vízkőoldók jellemzően valamilyen savat tartalmaznak, általában foszforsavat és mindig van bennük valamilyen úgynevezett felületaktív anyag, ami azt segíti, hogy hozzátapadjanak a felülethez. Általában megtalálhatók bennük a hidrogén-peroxid is, a fertőtlenítő hatás fokozása miatt.

Fontos! Ezeket a savas anyagokat tehát, soha ne keverd lúgossal! Ne használd őket közvetlenül egymás után sem.

Lúgos tisztítószerek

Lúgos kémhatású anyagokkal is találkozunk a konyhában, ilyenek például a zöldséglevek vagy egyes ásványvizek. A tisztítószerek közül pedig ide tartozik a hipó (nátrium-hipoklorit), a trisó, a mosószóda, a nátrium-hidroxid és a szappan.

A háztartásban használt hipó egy kíméletlen fertőtlenítő és fehérítő szer, ami fény és hő hatására bomlik, ezért tárolják szürke flakonban. Amikor hipóval fehérítünk, akkor is bomlási folyamat játszódik le, a nátrium-hipokloritból oxigénatomok szabadulnak fel, az atomos oxigén pedig rendkívül reakcióképes, agresszív anyag. Oxidálja a színanyagokat, ezért a hipó, a fehér ruhákból kiszedi a foltot, de kifehéríti a színes ruháinkat is. A legtöbb fehérítőnek ezért nátrium-hipoklorit a hatóanyaga. Nagyon fontos, hogy műszálas ruhára, zománcozott mosogatókra, kádakra, alumíniumtárgyakra nem szabad használni, mert károsíthatja azokat.

A hipó bomlása során felszabaduló atomos oxigén nemcsak a színanyagokkal lép reakcióba, roncsolja az élő anyagot is, ezért a hipót fertőtlenítésre is nagyon jó hatásfokkal használhatjuk. A kórokozókon kívül minden fehérjét roncsol, ezért hipóval mindig gumikesztyűben kell dolgozni!

A trisó és a mosószóda vízlágyító anyagok. A mosószóda ezen kívül a zsíros szennyeződések kimosására is alkalmas. Előnye a trisóval szemben, hogy nem terheli foszfátokkal a szennyvizet, így kevésbé károsítja a környezetet.

A nátrium-hidroxiddal úgy is találkozhatunk, mint lúgkő, aminek a vizes oldata erősen lúgos kémhatású. A háztartási vegyszerek közül például ez a lefolyótisztítók hatóanyaga.

A szappan a legegyszerűbb felületaktív anyag: képes megkötni a szennyeződés felületén, és eltávolítani azt onnan. Ez a jó tulajdonsága abból adódik, hogy vízkedvelő és zsírkedvelő részt is tartalmaz.

Semleges tisztítószerek

A mosogatószerek, mosóporok, súrolószerek mindegyike semleges kémhatású. Az ilyen tisztítószerek mindig valamilyen felületaktív anyagnak köszönhetik tisztító hatásukat. Ahogy a szappan, úgy ezek is tartalmaznak úgynevezett vízkedvelő és zsírkedvelő részt is, vagyis vízszerű és zsírszerű anyagokhoz is tudnak kapcsolódni.

A mosóporok folteltávolító képessége és tisztító hatása szintén a bennük lévő felületaktív anyagoknak köszönhető. Ezek minőségétől és mennyiségétől függ az, hogy milyen drágán vásárolhatod meg a mosóport. A ruha tisztításra alkalmas szerek a felületaktív anyagokon kívül általában tartalmaznak fehérítőanyagokat és enzimeket. Az enzimtartalmú mosóporokat a „bio” vagy „bioaktív” szóval jelzik. Az igazán jó minőségű mosóporokban mindezek mellett vízlágyító adalékot és optikai fehérítőket is találunk. Az optikai fehérítők tényleg a látványt fokozzák, hatásuk azon alapszik, hogy hozzákapcsolódnak a textíliához, elnyelik a fény energiáját, majd kékes fény formájában kisugározzák azt.

Te melyiket használod fertőtlenítésre, fehérítésre a legszívesebben?

Nézd meg ezt is!

Forralt bor helyett, különleges forró italok-RECEPTEK

Amikor kint már hűvös és nyirkos az idő ráadásul korán sötétedik a testet és a …