Sokakban tevődik fel az a kérdés, hogy vajon csak ők alszanak rosszabbul teliholdkor vagy másokat is érint ez a kellemetlenség? Tényleg valós problémáról beszélünk vagy csak beképzeljük magunknak, a telihold körül keringő misztikus történetek miatt? Lehetséges, hogy egy égitest ténylegesen kihathat a kedvünkre, a munkateljesítményünkre és még az emberi kapcsolatainkra is?
Lássuk, mi az igazság!
Komoly kutatások igazolják, hogy nem kizárólag népi megfigyelés az, hogy a holdciklus befolyásolja az emberi alvást.
A tudomány csak viszonylag későn állt elő olyan vizsgálattal, ami objektív adatokkal szolgál a kérdéskörben. Egy 2013-ban publikált, svájci vizsgálatban számoltak be a kutatók arról, hogy egészséges önkénteseket vizsgálva, érdekes megfigyelésekre jutottak. A vizsgálati alanyok alvási paramétereit három éven keresztül, meghatározott napokon figyelték, egy olyan kutatás keretében, aminek teljesen más volt a célja. Csak több évvel később – ahogy a cikkben a szerzők fogalmaznak – „egy helyi bárban ülve, iszogatás közben, teliholdkor” jött az ötlet, hogy az összegyűjtött temérdek alvási paramétert holdciklusok szerint is kielemezzék. Ennek a kísérletnek az eredményei azért számítanak igazán helytállónak, mert az adatok rögzítésekor a várakozások és hiedelmek nem módosíthatták az eredményeket, ugyanis sem az önkéntesek, sem pedig a kísérletvezető nem tudta, hogy a méréseket ilyen célra is hasznosítják majd.
Az alvási adatok holdfázisoknak megfelelő elemzése során megállapították, hogy a teliholdat övező 3-4 nap során az önkénteseknek átlagosan 5 perccel tovább tartott az elalvás és átlagosan 20 perccel kevesebbet aludtak az éjszaka folyamán. Az agyhullámokat elemezve azt is megállapították, hogy telihold során a mélyalvási fázis 30%-kal rövidebb volt, és az alváshoz kapcsolódó melatonin nevű hormon szintje alacsonyabb volt. Az önkéntesek másnap mindig kialvatlanságot jegyeztek fel az alvásnaplóikban. A kísérletek egy teljesen elsötétített, ablaktalan laboratóriumban zajlottak, a résztvevők a Holdat nem láthatták.
Hasonló megállapításra jutott egy magyar kutatócsoport is, akik a fent említett eredményeken felbuzdulva, szintén visszamenőleg elemezték az adatbázisukban felhalmozódott, alváslaboratóriumban mért adatokat. Ebben az esetben a kutatási alanyok olyan betegek voltak, akiket alvásvizsgálatra utaltak be a klinikára. Megállapították, hogy a telihold ideje alatt jelentősen csökkent a mélyalvás ideje és az alvás hatékonysága, míg az elalváshoz szükséges idő átlagosan 10 perccel nyúlt meg. Ebben a vizsgálatban azt is megállapították, hogy nők esetében az alvás minősége jobban romlott telihold idején, mint a férfiaknál.
Ezzel ellentétben széles körű, főként gyerekeket bevonó vizsgálatokban nem tapasztaltak összefüggést a gyermekek fizikai aktivitása, alvásuk hosszúsága, minősége és a Hold fázisai között. Megemlítendő ugyanakkor, hogy ezekben a vizsgálatokban az alvás minőségét kizárólag egy a csuklóra rögzíthető, aktivitásérzékelő szerkezettel mérték.
Milyen következtetést vonhatunk le?
Arról egyelőre még csak spekulációk láttak napvilágot, hogy milyen módon befolyásolhatja az alvásunkat a Hold, és hogyan hat például a melatonin-termelésre. De az biztosnak tűnik, hogy nem maga a holdfény a ludas, hiszen a laboratóriumi vizsgálatok esetén a holdfény nem szűrődött be. A cikkek szerzői kiemelik, hogy a Hold gravitációs vonzása valószínűleg nincs számottevő hatással az emberekre. Ugyanakkor már több, az agyban lejátszódó folyamat esetén kimutattak összefüggést a Hold ciklusával, így például az epilepsziás görcsök kialakulásának gyakorisága is összefügg a holdfázisokkal.
A telihold idején megfigyelhető alvási anomáliák egyik lehetséges oka az is lehet, hogy az emberi szervezet evolúciója során a biológiai óra a Hold ciklusának változásához is adaptálódhatott.