Erre figyelj egy játszótéren!

Az az apuka, aki még sosem próbálta, nem is sejti, mennyi előkészület kell ahhoz, mielőtt egy anyuka lemegy az egy-két éves gyerekkel a játszótérre. Ennél is nagyobb gond, hogy amikor már lent vagyunk, akkor a lehetséges örömök mellett, adódhatnak kellemetlen meglepetések is, ha nem vagyunk elég körültekintőek.

Mindaz, ami otthon kéznél van a helyzetek kezelésére, az odalent nincs nálunk, hacsak előre jó alaposan végig nem gondoljuk, hogy mi mindenre lehet szükségünk. Ezt azonban bármely anyuka könnyedén végiggondolhatja, ha számba veszi, hogy egy átlagos napon otthon mire van szükség a gyerekről való gondoskodáshoz. A játszótéren majdnem ugyanazok kellenek, sőt.

Ezért nem is folytatjuk egy ilyen listával, amit egyébként akár írott formában is érdemes elkészíteni, és mindig elővenni, mielőtt elindulsz a gyerekkel. Kis túlzással olyan hosszú listád is lehet, mint amilyen hosszú egy repülőgép ellenőrző listája felszállás előtt. Szárnyak (babakocsi) – rendben, üzemagyag (cumisüveg) -rendben, belső hőmérséklet (kabátka) – rendben, …. és így tovább. Profi anyukák fejből felsorolnak úgy 20-30 tételt, ami nélkül el sem indulnak.

Végre lent a játszótéren

Ha leértünk a játszótérre, akkor a listán már nincs figyelem, és ez nagyon is helyes. Nem azért megyünk le, hogy féljünk, hanem azért, hogy a gyerek jól érezze magát, ismerkedjen a világgal, és találkozzon más gyerekekkel, ami ugyancsak ide tartozik. Ettől még érdemes végigtekinteni a játszótéren, milyen veszélyforrásokat rejthet. Mire jó, ha így átgondoljuk? Arra, hogy ne érjen meglepetés.

Azért a ló másik oldalára ne essünk át! Láttunk már anyukát, akinek minden olyan alkalom, amimkor a gyerekét leviszi a játszótérre, egy hatalmas stressz. „Jaj nehogy leessen!”, „Jaj nehogy beüsse…!”, „Jaj, mi lesz ha…!” Ha anyuka ennyire retteg, akkor ez óhatatlanul átterjed a kicsire, aki majd addig fokozza félelmét, amíg nem teljesíti anyuka „jogos elvárását” és tényleg megsérül.

Idegen játszótéren

A lehetséges veszélyek áttekintése, tehát legyen inkább egy rutinszerű csöndes tevékenység! Ne zavarjuk meg a gyereket sem ennek hangos közzétételével, sem másféle folytonos aggódással! Könnyű a helyzetünk, amikor a szokásos játszótérre megyünk. Ismerjük már minden négyzetcentiméterét, ismerős szinte minden kavics. Más a helyzet egy új hellyel.

Arra általában nincs mód, hogy minden játékot, játszóhelyet végigjárj előre, mivel  legtöbbször a gyerek dönti el, hogy hol tartózkodunk. Persze amikor már jól elfoglalja magát egy játékkal, akkor tőle biztonságos távolságra tehetsz egy kört, hogy felmérd, mi van rendben és mit nem javasolnál a gyereknek, hogy azzal játsszon. Azután amikor a gyerek megunja amivel eddig játszott, és továbbáll egy másik játékhoz, akkor nyitva kell legyen a szülő szeme.

Egyenletes ott a talaj? Van valami kiálló dolog, ami veszélyes lehet? Nem sorjás a hinta vas kapaszkodója? Nincs éles rozsda vagy festékdarab a mászókán? A hinta műanyag ülőkéje nincs elrepedve, amibe aztán beleakadhat valami ruhadarab? A fából készült alkatrészek nem szálkásak? Ezeket a tapasztalt szülő úgy kiszúrja, mint szög a biciklikereket.

Figyelnek a gyerekek egymásra

A homokozó, a hinta és más játékeszközök állapotát felmérni hamar megtanulja még az első gyerekes szülő is. A gyerekek azonban sokkal több problémát okozhatnak egymásnak, mint a hibás vagy sérült játszótéri alkalmatosságok.

A hinta, körhinta, csúszda, de még a homokozó is jó terep arra, hogy a gyerek teljesen belefeledkezzen a játékba, s így nem nagyon tud másra figyelemmel lenni. Ezért nem elég, hogy mi vigyázunk a gyerekeinkre, de amikor már képesek megérteni és követni a tanácsot, akkor érdemes megtanítani arra, hogy játék közben egy kicsit nagyobb térben is figyelemmel legyen, mint ahol a teste van.

Elsődlegesen azonban mindig is a mi feladatunk az, hogy úgy ültessük le a homokozóba, és úgy ügyeljünk a helyváltoztatásaira, hogy elegendő távolságra legyen más gyerektől, aki szintén csak a saját játékára helyezve a figyelmét, valamilyen módon akaratlanul is megüthetné őt valamilyen eszközzel.

Rutin a saját játszóterünkön

Azt hihetnénk, hogy hazai pályán lazíthatunk, de akár idegen, akár hazai játszótéren érdemes körülnézni olyan szemmel is, hogy milyenek a gyerekek. Legtöbbször nincs ilyen probléma, de néha vannak unatkozó gyerekek, akiknek a legjobb szórakozása belenyúlni más gyerekek játékába. Ilyenkor nem árt közelebb lenni a gyerekedhez, mert nem minden szülő szól a gyerekére, hogy zavarjon mást a játékban.

A játszótér ettől még a barátkozások terepe is, ezért ne keverjük össze a barátságos közeledést azzal, amikor egy gyerek mások játékának elrontásában látja a legjobb szórakozást. Nincs mese, időnként adódnak konfliktusok, amiket úgy lehet a legmegnyugtatóbban rendezni, hogy a gyerekek szülei együttműködnek a béke helyreállításában. Szerencsére a gyerekek nem haragtartóak, hamar kibékülnek egy összezörrenés után. Főleg, ha a szülők veszekedése nem stresszeli őket tovább.

Amikor már ügyesen fut a csemete, akkor azok a legbiztonságosabb játszóterek, melyről nem lehet könnyen az utcára futni. Elég sok szülő van, aki alig tudja utolérni ezeket a kis „rakétákat”. Egy jól körülhatárolt játszótér ezért nagyobb biztonságot nyújt.

A végére néhány elemi szabály

– Köszönj azoknak a szülőknek, akik közé lementél a játszótérre, mert a távolságtartás nem alapozza meg azt az együttműködést, amire szükségetek lehet amikor a gyerekek között vita támad.

– Sose hagyj magára egy kisgyereket a játszótéren, még akkor sem, ha az a házatok közvetlen közelében van.

– Ne hagyd idegenre, vagy felelőtlen ismerősödre még rövid időre sem.

– Őszintén mond meg a gyereknek, ha egy játék veszélyes, és azt is, hogy miért az, mert a gyerekek könnyebben elfogadnak egy tiltást, ha pontosan értik az okát.

– Ne bízd teljesen a gyerekedre, hogy megvédje a játékát, ha még nem képes erre magától, de várd el tőle, hogy ahogyan múlnak a hónapok, növekvő módon kiálljon magáért.

– Ha a te gyereked venné el másvalaki játékát, akkor mutasd meg neki egy példán, hogyan esne neki, ha valaki az övét venné el.

– Kivéve azt, amikor gyors beavatkozásra van szükség, ne rendezz egy vitát közvetlenül egy másik gyerekkel, hanem annak a gyereknek az anyukájával vagy apukájával próbáld együtt megoldani a helyzetet.

– Ha más gyerek viselkedésében kivetni valót találsz, ne dorongold le durván sem a szülei jelenlétében, sem akkor, amikor nincsenek ott. A legtöbb gyerek hamar tud változtatni, ha tapintatosan mutatnak rá valamire, ami nincs rendben.

– Ha a gyereked még kicsi, és többnyire magában játszik, akkor legyél partner a játékban, ugyanúgy, mint ahogyan ott is játszótársa vagy ha más gyerekkel még nem tud játszani.

– Ne feledkezz bele a telefonod nyomkodásába vagy más felnőttekkel való beszélgetésbe annyira, hogy a gyerekre más ne jusson figyelem. Csak kívülről tűnik úgy, hogy a gyerek el van magában. A radarját a leggyakrabban rajta tartja a szülőn még akkor is, ha nem néz rá, és szüksége van a figyelmedre, ami számára biztonságot és szeretet is jelent.

Szerintem te, mint szülő, sok tanáccsal ki tudnád egészíteni ezt a párat. Ha így van, és van kedved hozzá, akkor írd a cikk alá, ha ezen az oldalon, ahol olvasod, van erre hely.

Ajánlott, hogy olvass még többet a játszótéri viselkedésről itt!

Novák Ferenc

társ a nevelésben