Főoldal / Gyereknevelés / 6 dolog, amit ne mondj a gyereknek!

6 dolog, amit ne mondj a gyereknek!

Sok mindent mondunk a gyereknek, amit másoktól sokszor hallottunk már, és ezért igaznak fogadunk el, pedig ezekkel rengeteg kárt okozhatunk a nevelésben. A gyereknek mást mondnak a következő mondataink, mint amit mi hiszünk. Mit is?

„Hát nem érted?”

Ezt sokféle helyzetben mondják a gyereknek, például amikor az nem szeretné azt csinálni, amit a szülő javasol, vagy amikor nem akarnak neki megengedni valamit, amit ő szeretne.

Ha túl sok felesleges időd van, akkor éppen mondhatsz ilyeneket, de ezzel csak felidegesíted a gyereket, mert minden olyan esetben, amikor ezt mondod, valójában te is tudod, hogy érti, csak éppen nem ért egyet azzal, amit mondasz.

Ez mindig egy patthelyzet, tehát ő és te, a másik oldalon álltok. E helyett a mondat helyett, mondd el részletesen, hogy mi van a döntésed mögött, adj a gyereknek több információt, vagy hallgasd meg az ő részletes érveit. Ez a két út vezet ahhoz, hogy megértsétek egymást, és békés kiutat találjatok.

„Te még kicsi vagy, ezt nem értheted!”

Minden gyereknek van egy alapvető késztetése arra, hogy felnőjön. Szeretne felnőni, hogy többet dönthessen saját maga és rajta múlhassanak a dolgok. Ha lekicsinylik őt, akkor pontosan az ő fő törekvésével mennek szembe. Amikor a szülő ilyet mond, akkor távolítja magától a gyereket. Ilyenkor egy rövid időre akár olyannak is tekintheti őt a kölyök, mintha idegen lenne. Attól pedig, akitől távol állónak érzi magát, nem fogad el könnyen sem tanácsot, sem véleményt, sem utasítást. Ne mondj tehát ilyet a gyereknek, hanem magyarázz neki bővebben, érthetőbben, és még jobban teszed, ha okosan kérdezve rávezeted őt a saját válaszaira és a te mondandód megértésére.

„Nem vitatkozom, így lesz és kész!”

Senki sem várja el tőled, hogy vitatkozz a gyerekkel, ő sem. Amikor egy szülő így beszél, akkor valójában más a valódi mondandója, mégpedig ez: „Nem érdekel, hogy mit mondasz!”

Ez durva sértés egy gyereknek is, mert azt üzeni neki, hogy ő és a véleménye nem számít, neki csak parancsolnak. A gyerek elvár legalább annyi szabadságot, hogy lehessen nézőpontja egy helyzetről vagy döntésről. Ha nem akarják meghallgatni, attól még mindig lesz véleménye, csak nem osztja majd meg a szülővel. Jobb neked, ha nem tudod mit gondol és egy idő múlva már nem tudsz róla semmit? Mert ha nem, akkor vedd emberszámba. Nem vitatkozni akar ő veled, csak megérteni téged, és megértetni magát!

„Normális vagy?”

Mikor is kérdeznek ilyen butaságot a szülők? Akkor, amikor a gyerek olyasmit csinált, ami a felnőtteknek elfogadhatatlan. Néha csak valami apróság miatt, mert éppen rosszul használt valamit, ami így elromlott, tönkrement, vagy amikor valami veszélyeset csinált. Ez a kérdés valójában inkább kijelentés, és azt üzeni a gyereknek, hogy ő nem normális.

Ez lecsökkenti az önbizalmát. Emiatt vissza kell majd fognia magát saját döntéseitől, mivel ez a mondat azt jelenti, hogy nem lehet biztos abban, hogy jól tud dönteni. Ne sugalld tehát neki ilyen módon sem, hogy nem normális, mert azzal elveszed az önbizalmát!

Persze ha valami veszélyeset, valami nagy felelőtlenséget csinál, azért átbeszélheted vele, hogy a dolognak milyen következményei lehettek volna, mert abból tanul, de csak akkor, ha türelmesen magyarázod, nem pedig indulattal.

„Olyan vagy, mint az apád!”, „Olyan vagy, mint az anyád!”

Ilyen mondattal egy időben két hibát is elkövet a szülő. Ezzel ugyanis először a férje vagy a felesége ellen hangolja a gyereket, hiszen valami rosszat állít a párjáról. Másodszor, bár ezzel az a célja, hogy rámutasson a gyereknek valami hibájára, és maga mellé állítsa, pontosan a fordítottját éri el.

Távolodni fog tőle, mert ilyen kijelentés hatására valahogy így gondolkodik majd: „Ha én olyan vagyok mint apa, és anyának rossz véleménye van róla, akkor nem szereti őt. Így engem sem szeret, hiszen én meg apámhoz hasonlítok.”

„Rossz vagy!”

A gyerekek amúgy sem rosszak, és nem is születnek annak. Szülők viszont néha azt hiszik, hogy ha megmondják a gyereknek, hogy rossz, akkor ő majd igyekszik másképp, tehát jobban viselkedni. Amikor ezt túl sokszor mondják neki, akkor ő el fogja hinni, hogy rossz, és mindent elkövet majd, hogy bebizonyítsa és rászolgáljon erre. Így egyre több csibészséget, vagy kifejezetten ártalmas dolgot tesz majd. Ezért sose a gyerekre vonatkoztasd, hogy rossz, hanem a cselekedetről beszélj, például: „ez nem volt jó megoldás”. Pozitív szülői hozzáállás pedig az, ha átbeszélitek, hogy mi lett volna helyes, de ilyenkor is legjobb, ha rávezeted, nem pedig készen adod neki a „megoldást”.

Novák Ferenc

társ a nevelésben

Még több a szerzőtől: www.gyerekneveles.hu

Nézd meg ezt is!

4+1 meglepő tipp, hogy mire használhatod a konyhai papírtörlőt

Cikkünkben szuper tippeket osztunk meg veled, amikkel megkönnyítheted a dolgod, egy olyan egyszerű, minden háztartásban …