Tojásfestés, locsolkodás és a kihagyhatatlan füstölt-főtt sonka kaláccsal – mint minden ünnepünkhöz, a húsvéthoz is számos hagyomány kötődik. Mindezeket már anélkül követjük, hogy tudnánk, valójában honnan is erednek.
Mi utánajártunk a húsvéti tradícióknak! Ismerd meg velünk ezek származását, hogy a hagyományok tartalommal telítődjenek meg.
Locsolkodás
Bár sokszor halljuk, hogy azért járnak locsolkodni a fiúk, hogy ne hervadjanak el a lányok, ez a magyarázat nem egészen felel meg a népszokás valódi eredetének. A vízzel való locsolkodás a keresztelés jelképe. Ugyanakkor a legenda szerint vízzel locsolták le a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, hogy elhallgattassák őket.
Piros tojás
Az elbeszélés szerint egy asszony egy kosár tojással állt meg imádkozni a keresztre feszített Jézus előtt, akinek a vére a tojásokra csepegett. Mindemellett a piros szín a termelékenységet is szimbolizálja, amit szerelmi ajándékként adnak a lányok, válaszként a locsolásra.
Húsvéti nyuszi
A szőrös állat és a húsvét kapcsolata nem tehető olyan régre, mint a korábbi szimbólumoké.
Az eredete nem teljesen egyértelmű, de valószínűleg a 16. századi Németországból származik. A legenda szerint egy édesanya befestett tojásokat rejtett el a tyúkudvarban. Reggel, amikor a gyerekek meglátták a tojásokat, épp egy nyuszi ugrott el róluk. Így aztán, azt gondolták, hogy a színes tojásokat a nyúl tojta. Hazánkba a nyuszi csak a 19. század óta kötődik össze a húsvéttal.
Barka
A növény azokat a pálmaágakat szimbolizálja, melyeket a tömeg lengetett, amikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe. A barka bimbói a bárány selymes szőrével is párhuzamba állíthatók.
Ételszentelés
A húsvéti sonka, bárány, kalács, tojás, bor szentelésének különleges jelentősége van. Ezek Krisztust jelképezik: a bárány Jézust, a bor a vérét, a tojások pedig az újjászületést.
Minden tradíciónak megvan a maga eredete, mondanivalója.
Kellemes hagyományőrzést és húsvéti ünnepeket kívánunk!